Image module

The concept of Kendo

The concept of kendo is to discipline the human character through the application of the principles of the katana (sword).

The Purpose of Practicing Kendo

The purpose of practicing kendo is: To mold the mind and body, To cultivate a vigorous spirit, And through correct and rigid training, To strive for improvement in the art of kendo, To hold in esteem human courtesy and honour, To associate with others with sincerity, And to forever pursue the cultivation of oneself. This will make one be able: To love his/her country and society, To contribute to the development of culture, And to promote peace and prosperity among all peoples.

(1975 – All Japan Kendo Federation)

What is kendo?

Kendo, or Japanese fencing, is the art of swordsmanship. A characteristic of Japanese culture that developed from the lifestyle and spirit of the bushi social class, the samurai. Kendo is also the study of the properties of the sword, which Japanese warriors learned and acquired through the use of the sword in battle. In addition, it is important to master the spirit of the samurai beyond the properties of the sword, which is achieved through the study of swordsmanship through hard training. Therefore, the most frequently mentioned purpose of kendo is to be a pathway to personal development.

Development

In the middle of the Edo period, bushi (warriors) mostly practiced kata (imaginary opponents, fictitious situations) with shinken (real sword) or bokuto (wooden sword imitating a real sword), but this was not effective enough in real warfare. At the same time, practising fencing with these tools was also dangerous. In the early 18th century, kendo equipment and bamboo shinai were first used as a substitute for the sword. In the mid-18th century, Chuzo Nakanishi developed and popularized fencing with the shinai in Japan.

Today, around 7 million people in Japan practice kendo. After the II. World War, kendo developed as a competitive sport and more and more people outside Japan started practising it. Today, there are nearly 1 million people practising outside Japan. In 1970, the International Kendo Federation was founded and now has 62 member countries. Every three years a world championship is held.

Physical characteristics

  • By practising the basic movements of kendo, you will develop a quick, active use of your body. In particular, it improves the balance of the upper and lower body and therefore has a positive effect on the musculature of developing children.
  • Kendo naturally strengthens the abdominal and back muscles needed to use the bamboo sword, allowing you to develop and maintain a truly healthy posture.
  • Thanks to the use of the bamboo sword, the shoulder, elbow and wrist joints, as well as the knee joint, are flexibly loaded through the frequent use of short, quick leg movements, which is particularly important for the healthy development of children with growing skeletons. This helps prevent joint problems typical of athletes.
  • Its movement culture, by presenting the practitioner with a variety of fencing situations, effectively develops the perception and correct use of distance.

Psychological-spiritual characteristics

  • The practice of kendo teaches perseverance, persistence and tenacity in life.
  • The techniques of kendo are extremely fast and sudden, so quick situational awareness and presence of mind are required when practising. In order to master these skills, it is essential to constantly strengthen self-control.
  • It develops the patience and stamina needed to wait for a moment in the opponent’s movement when there is an opportunity to attack.
  • Kendo is a martial art, but by practising the techniques, we can also learn the dangers of using violence. It helps us to develop a realistic self-assessment and situational awareness.
  • By improving concentration, it can help improve learning ability, so children are not faced with the usual “sport or learning” dilemma.

Social benefits

  • Since you cannot practice kendo alone, children need to learn how to cooperate and the importance of behaviour in social communication.
  • Practising together teaches an attitude of respect for the opponent, because without mutual trust, we cannot improve ourselves.
  • Kendo is part of Japanese and international culture. Only gradually can we understand its way of thinking, which teaches us to be flexible towards other people.

<<Kendo organizations around the world>>

A kendó eszmeisége

Az emberi természet fegyelmezése a japán kard alapelveinek elsajátítása által.

A kendó gyakorlásának célja

A kendó gyakorlásának célja az elme és a test formálása, az életerős szellem művelése, a helyes és szigorú gyakorlás révén, a fejlődésre való törekvés a kendó művészetében, az emberi becsület és udvariasság tiszteletben tartása, a másokkal való őszinte bánásmód, valamint örökké tartó törekvés önmagunk művelésére.
Ezáltal a kendó gyakorlója képessé válik, hogy szeresse hazáját és embertársait, hozzájáruljon a kultúra fejlődéséhez, és előmozdítsa a békét és a jólétet minden ember között.

(1975 – Össz-Japán Kendó Szövetség)

Mi a kendó?

A kendó, vagy japán vívás a kardforgatás művészete. 

A japán kultúra jellegzetessége, mely a busi társadalmi osztály, a szamurájok életmódjából és szellemiségéből fejlődött ki. A kendó a kard tulajdonságainak tanulmányozását is jelenti, melyet a japán harcosok a csatákban a kard használata révén tanultak meg és tettek magukévá. Ezen felül fontos elsajátítani a szamurájok szellemiségét a kard tulajdonságain túl, ami a kemény edzés során történő kardforgatás tanulmányozása révén valósul meg. Ezért a kendó leggyakrabban említett célja, hogy a személyiségfejlesztés útja legyen.

Kialakulása

Az Edo-kor közepén a busik (harcosok) többnyire sinkennel (igazi kard) vagy bokutóval (igazi kardot utánzó fakard) katát (képzelt ellenfél ellen, kitalált szituációt) gyakoroltak, ez azonban igazi háborúban nem volt elég hatékony. Ugyanakkor a vívás gyakorlása ezekkel az eszközökkel balesetveszélyes is volt. A 18. század elején használtak először kendó felszerelést és a kardot helyettesítő bambuszból készült sinait. Nakanisi Csúzó a 18.  század közepén a sinajjal való vívást fejlesztette, illetve terjesztette Japánban.

Ma Japánban körülbelül 7 millió ember kendózik. A II. világháború háború után a kendó versenysportként fejlődött és Japánon kívüli országokban is egyre többen kezdték meg gyakorlását. Jelenleg Japánon kívül közel 1 millióan gyakorolják. 1970-ben megalakult a Nemzetközi Kendó Szövetség, melynek jelenleg 59 ország a tagja. Háromévente világbajnokságot rendeznek.

Fizikai jellemzői

A kendó alapvető mozgásformáinak gyakorlásával fejlődik a gyors, aktív testhasználat. Különösen a felső és alsó test egyensúlyát javítja, ezért jó hatással van a fejlődésben lévő gyermekek izomzatára. A kendóban a bambuszkard használatához szükséges has- és hátizmok természetesen erősödnek meg, ami lehetővé teszi a valóban egészséges testtartás kialakulását és fenntartását.

A bambuszkard használatának köszönhetően a váll-, könyök- és csuklóízületek, valamint – a rövid, gyors lábmunka gyakori használatával – a térdízület rugalmasan terhelődik, ami különösen fontos a növekvő csontozatú gyermekek egészséges fejlődése érdekében. Így megelőzhetők a sportolókra jellemző ízületi problémák. Mozgáskultúrája a vívás változatos szituációi elé állítva a gyakorlót, hatékonyan fejleszti a távolság érzékelését és helyes használatát.

Lelki-szellemi jellemzői

  • A kendó gyakorlása kitartásra, állhatatosságra, szívósságra nevel az életben is.
  • A kendó technikái rendkívül gyorsak és hirtelen történnek, ezért gyors helyzetfelismerésre, lélekjelenlétre van szükség gyakorlása közben. Ezen képességek elsajátítása érdekében az önkontroll folyamatos erősítése elkerülhetetlen feladat.
  • Fejleszti a türelmet és a kitartást, ami ahhoz szükséges, hogy ki tudjuk várni, míg az ellenfél mozgásában egy pillanatnyi lehetőség adódik a támadásra.
  • A kendó harcművészet, de a technikák gyakorlásával meg tudjuk tanulni az erőszak alkalmazásának veszélyeit is. Segít kialakítani egy reális ön-, és helyzetértékelést.
  • A koncentráció fejlesztésével hozzájárulhat a tanulási képesség javulásához, így a gyermekek nem kerülnek a szokásos „sport, vagy tanulás” dilemma elé.

Társadalmi haszna

  • Mivel kendózni nem lehet egyedül, ezért a gyerekeknek meg kell tanulniuk együttműködni, illetve a viselkedés fontosságát a társadalmi kommunikációban.
  • A közös gyakorlás az ellenfelet tiszteletben tartó attitűdre nevel, mivel kölcsönös bizalom nélkül nem lehet fejleszteni önmagunkat.
  • A kendó a japán és a nemzetközi kultúra része. Fokozatosan tudjuk csak megérteni gondolkodásmódját, mely a más kultúrákkal szembeni rugalmas hozzáállásra nevel. Ezzel egyidejűleg a magyar kultúra is gazdagodik, és tudatosul fontossága a gyermekek nevelése során.

Hazai kendó

egyesületek:

http://kendo.hu/egyesuletek/